A Renault legújabb SUV-ja kifejezetten jól és formásra sikerült, a kategória meghódítására is alkalmas lehet egyedi jellemzőivel és kupésított formájával.
A Renault Arkana magyaroroszági bemutatója a közelmúltban igazán hatásos volt a budapesti Aeropark területén. A felsorakoztatott kupé SUV-k kapásból sem nevezhetők éppen unalmas látványvilágúnak, de komoly hangulatfokozó volt a tesztelők beszámolója szerint a reptér érkező gépeinek közelsége a fejük felett. Slusszpoénként az autók bemutatójához tartozó prezentációt egy öreg utasszállító törzsében berendezett „konferenciateremben” hallgathatták meg az érdeklődők.
A Renault eleve nagy reményeket fűz a C-SUV szegmensbe érkező Arkana sikeréhez, de a teljes középkategória elektromosítása is a közeli jövő nagy terve. A már meglévő hibrid autópark egyre bővül, és 2025-re számos új elektromos támogatással ellátott modellt dobnak piacra, sőt, egyenesen Európa legzöldebb gyártójává szeretnének válni a jövőben. Ilyen szempontból az Arkana is a zöldebb jövő felé vezető út egyik mérföldkövének számít, bár ez az állítás a városi terepjárók korában megkérdőjelezhető talán, hiszen az általános vélekedéssel ellentétben ezek az autók messze nem az észszerűségről és a környezetvédelemről szólnak. Ezzel együtt jelzésértékű, hogy az új kupé SUV csak valamilyen fajta hibrid hajtással rendelhető, simán belsőégésűvel már nem.
A hibrid hajtás palettája sincs túlgondolva, az alapmotor minden esetben az ismert 1.33 literes, benzines tCe. Kétféle mikrohibridnek nevezett, 12V-os rendszerű, önindítógenerátor-típusú lágy hibrid, illetve egy 1,2 kWh-s akkuval szerelt öntöltős, teljes értékű hibrid hajtással lesz elérhető. Az első két motor 140 és 160 lóerős teljesítményt ígér, míg a teljes értékű hibrid 145 lóerőt. Érdekes elgondolás, hogy a Capturrel ellentétben az Arkanához nem terveznek plug-in hibrid változatot.
Pedig a két autó tagadhatatlanul közeli rokonságban van egymással, hiszen a CMF-B platform adja mindkettő alapját. Azonban az Arkana tengelytávban nőtt, ahogy hosszában és széltében is érezhetően nagyobb lett. Bár továbbra is a középkategória szegmensében szerepel, a Capturhöz képest lényegesen nagyobb hely szabadult fel a hátul utazók számára a lábaknál, és a gondos tervezés hozadéka, hogy kupés tetővonala ellenére minden szempontból kiemelkedő helykínálata van az autónak.
A szépség mindig relatív, el lehet polemizálni azon, hogy a Renault arculatába hibátlanul illeszkedő, megszokott arc és a városi terepjárók között szokatlanul sportosra szabott far tetszik-e, de mindenképpen divatosnak mondható az irányvonal. Egyesek már enyhe túlzással mini X6-osnak titulálják a francia jövevényt. Az újdonság valóban hozza a sportosan elegáns formát, s majd elválik, hogy a többi paraméter terén miként veszi fel a versenyt a szép számú ellenféllel. Technikailag is villant a kis SUV: a LED-es lámpák alapáron járnak az autóhoz, ami nemcsak a helyzetjelzőket jelenti, hanem a korszerű fényszórókat is. Megállapítható, hogy az alapforma vonalvezetése kecses és valóban egyedi a középkategóriában, a motorizáció önmagában nem túl izgalmas, az autó beltere az elvárásnak megfelelően hozza a Renault alapvetően ergonomikus és igényes megoldásait.
De mit tud menet közben? Aki mindkét hibrid változatot – a mild vagy mikro, illetve a rendes, E-TECH hibridet – vezette, az határozottan állítja, hogy sokkal élvezetesebb a valódi hibrid kormánya mögött ülni. Számottevő különbség ugyan nincs teljesítményben a 140 és 145 lóerős kivitel között, mégis kiegyensúlyozottabb, harmonikusabb a szívómotor és a villanymotor duója a turbós benzinmotorokénál. Automatikus váltója az autós újságírók szerint néha bizonytalankodik, de ez leginkább a D és R állások között döccenő folyamatot jelenti, talán a túlzott biztonságra törekvés miatt van így, azonban menet közben már észrevétlenül, fürgén dolgozik a szerkezet. A tesztelők összbenyomása pozitív volt a próbaút során, most már jöhetnek a vásárlói „tesztpilóták”.