Küszöbön áll a Hyundai prémiummárkája, a Genesis első olyan típusának érkezése, amelyből kizárólag elektromos változatok születnek majd. Az európai piacra nagy reményekkel belépő GV60-nal kapcsolatban még nem minden műszaki részlet ismert, de a dél-koreaiak addig is tesznek róla, hogy felkeltsék a luxus crossover leendő vásárlóinak érdeklődését. A napokban például a slusszkulcsot helyettesítő, innovatív rendszerről adtak hírt.

Ha már manapság hihetetlennek is tűnik, a modell bemutatásakor modernebb volt legtöbb nyugati riválisánál, ez az előny azonban lassacskán szertefoszlott, hiszen majd 30 éven át szinte változtatások nélkül készült a keletnémet furgon.

A felvetés valós alapokon nyugszik, de még nem szentírás, hogy be is következzék. Egy biztos, nagyon-nagyon sok embernek, biztonságtechnikai szakembertől kezdve a gyártók képviselőin át a mezei volánforgatókig lesz pro és kontra érve arra nézve, hogy ez jó vagy rossz dologként aposztrofálható-e, kell-e egyáltalán, avagy igencsak szükséges?

Jókora visszhangot váltott ki autós berkekben (a kutak üzemeltetőiről nem is beszélve), hogy egy friss rendelet értelmében szeptember végétől egyes magyarországi töltőállomásokon kötelező lesz feltüntetni, hogy az adott üzemanyagtípusokkal mennyibe kerül 100 kilométernyi út megtétele. A nyilvánosságra hozott referenciaértékek alapján számolgattunk egy kicsit – aki kíváncsi rá, tartson velünk!

Mi sem bizonyítja jobban a különböző, autómegosztásra épülő szolgáltatások felfutását, hogy most már akad olyan gépkocsi, amit kifejezetten ilyen felhasználásra fejlesztenek. A napokban bejelentett Renault Mobilize Limo nevű teljesen elektromos szedán a tervek szerint már jövőre felbukkanhat egyes személyszállítást végző cégek flottájában. Nézzük, hogyan képzelik a Renault-nál a városi közlekedés közeljövőjét!

A Mercedes első elektromos luxusszedánja megkapta a magyar árcéduláját is. Drága lett, ámbátor nem is lehetett nagyon másra számítani.

Most hagyjuk, hogy mi hajtja az autót, a lényeg, hogy mennyire. Régen egy átlagautó 100 lóerő alatt volt, a 200-250 lóerő pedig a sportkocsik, illetve luxusautók világába tartozott ‒ hangsúlyosan Európáról beszélünk, és persze, a régen is relatív. A lényeg, hogy a <100 lóerőhöz autópályán 120-130, lakott területen kívül 80-90, városban 50-60-as sebesség tartozott és tartozik, nagyjából évtizedek óta. Hogy ez sok vagy kevés, az vérmérséklet kérdése és szituációfüggő, hozzátéve, hogy nem vagyunk ellene tempós haladásnak, hiszen gyorsan menni jó, gyorsan kanyarodni még jobb, de az a legjobb, ha a végén ember és technika is épen, elégedetten és fokozatosan tud visszahűlni.