Ha létezne egy lista azokról a dolgokról, amik a legtöbb szitkozódást váltják ki az autósokból, azon a kátyúk bizonyára meglehetősen előkelő helyen szerepelnének. Az úthálózatok karbantartói gyakran csak szélmalomharcot vívnak velük, ezért könnyen lehet, hogy a probléma megoldását, vagy legalább is „csillapítását”, az autógyártóktól érdemes várni. Az úthibákra figyelmeztető technológia terén nemrég a Mercedes mutatott be egy ígéretesnek tűnő újdonságot.

A McLaren Super Series „családjában” az a legjobb, hogy bár a sportautók rajongói sejtik előre, milyen lesz a legközelebb bemutatásra kerülő kocsi, mégis felgyorsul a szívverésük, amikor az végre meg is érkezik. Így volt ez most is, hiszen azok után, hogy a brit gyártó tavaly bemutatta a 765LT sportkocsiját, borítékolható volt, hogy előbb-utóbb leleplezik a nyitott (vagyis inkább nyitható) tetejű változatot is. Nos, ez a pillanat most jött el!

Az autó egyre inkább elektronikai-informatikai termék lesz, ami „mellesleg” gurul, és stabilan, kényelmesen, gyorsan elvisz A‒ból B-be. Az ismert márkák összeolvadnak, néhány konszern 10-nél is több jelvény alatt kínálja egyre hasonlóbb autóit, miközben számunkra ismeretlen, de a legendás nevek többszörösét forgalmazó, főként ázsiai gyártók jelennek meg és fejlődnek, mint a villám. Ehhez képest az emberek jelentős része még mindig a ’90-es évek autóipari sztereotípiáit hangoztatja. Most néhány ilyet vizsgálunk meg.

A svéd Koenigsegg vállalat a minap bejelentette, hogy elkészült a hiperautók rajongói által több mint két éve várt Jesko első példánya. Ha hinni lehet a gyártó által közölt adatoknak, akkor a kétajtós, nyitható tetejű sportkocsi az első adandó alkalommal megdönti majd a sorozatgyártású autók sebességi rekordját, sőt, a „rendszámosok” mezőnyében elsőként törheti át a bűvös 500 km/h-s határt.

A Renault legújabb SUV-ja kifejezetten jól és formásra sikerült, a kategória meghódítására is alkalmas lehet egyedi jellemzőivel és kupésított formájával.

A hétvégi Brit Nagydíjon debütál a Formula–1 utóbbi éveinek egyik legnagyobb újítása, a sprintkvalifikáció, amely a hétvége jól megszokott menetrendjét is alaposan felborítja. A reform fogadtatása egyelőre erősen vegyes, bár a többség egyetért abban, hogy egy esélyt azért lehet neki adni – igaz, jelen állás szerint nemcsak 1, de 3 esélyt is biztosan kap. Összeszedtük, mire érdemes készülniük a nézőknek!

„Azt hiszem, kicsit mindannyiunkban ott van a vágy, hogy egyszer megalkossuk a saját, egyedi autónkat” – mondta Robin Wells brit üzletember az általa megálmodott Wells Vertige nevű sportkocsi közelmúltbeli bemutatója kapcsán. Nos, még ha a fenti mondatban igaza is van, a többség ezeket a vágyait legfeljebb LEGO-zás vagy modellezés közben tudja kiélni, neki azonban egy hétéves projekt végére sikerült egy igazi roadstert „összerakni”. Az első benyomások alapján pedig ezt nagyon is jól tette!

A Ducato „öreg harcos”, hiszen bármilyen meglepő, már 40 éves: 1981 óta készül és most mutatták be a negyedik generáció legújabb faceliftjét, tavasszal pedig már a villamosítottak táborába is belépett a modell.  A hangsúly a belsőn és a műszaki tartalmon van, külsőre nem sok mindenben változott az olaszok sikerfurgonja. Emellett fejlett vezetőtámogató rendszereket is kapott, amelyek nagyobb biztonságot nyújthatnak a fedélzeten utazók számára és az autonóm vezetés előtt is megnyílt az út. 

A raliautók rajongói számára jó hír lehet, hogy a német E-Legend nevű cég nem kisebb dolgot vett a fejébe, mint modern köntösben, elektromos hajtással „újjáéleszteni” a sportág hőskorának klasszikus kocsijait. Kezdésként az Audi Sport Quattro S1 kerül náluk terítékre, a minap nyilvánosságra hozott tervek alapján pedig igyekeznek hűen megidézni a ’80-as években gyártott modell formavilágát. A kasztni alatt persze változott „egy s más”…