Nehéz eldönteni, hogy a minap hivatalosan is rendelhetővé vált Microlino „törpeautónak” a kinézete vagy a teljesítményével kapcsolatos adatai a megmosolyogtatóbbak, mégsem lehet teljesen kizárni, hogy a zsúfolt nagyvárosokban azért lehet majd némi kereslet a svájci fejlesztésű „közlekedési eszköz” iránt. De lássuk is, mit érdemes tudni a csaknem 7 évtizeddel ezelőtt bemutatott BMW Isetta „leszármazottjának” tekinthető, teljesen elektromos járműről!
A Microlino nevet 2016-ban lehetett először hallani autós berkekben, több áttervezés és csúszás után pedig most jutott el odáig a projekt, hogy a leendő vásárlók már testre szabhatják saját példányukat és letehetik a foglalót is a várhatóan még idén kiszállításra kerülő járműre. A 2,43 méter hosszú és pontosan 1,5 méter széles autó (amely egyébként számos országban nem is minősül hivatalosan autónak) megalkotásának ötletét az adta, hogy „szülőhazájában”, Svájcban egy kutatás szerint átlagosan egy kocsival napi 37 kilométert tesznek meg, miközben 1,6 személy foglal helyet benne.
Innen nézve a Microlino valóban életképesnek tűnik, hiszen kétszemélyes és még a legkisebb akkumulátorral is képes 95 kilométert megtenni újratöltés nélkül. Mozgatásáról egy 17 lóerős villanymotor gondoskodik, amelynek segítségével 5 másodperc alatt éri el az 50 km/h-s tempót, végsebessége pedig 90 km/h körül van.
Ahogy arra a bevezetőben is utaltunk, a 230 literes csomagterű újdonság designja kísérteties hasonlóságot mutat az 1955-ben bemutatott BMW Isettával, amit jellegzetes formavilága miatt „buborékautónak” is neveztek. A kocsi, amelynek egyik fő ismertetőjegye az elöl elhelyezett ajtó (a Microlino ezt az elemet is átvette) volt, több szempontból is mérföldkövet jelentett az iparágban: egyrészt ez volt az első sorozatgyártású autó, amelynek 3 liter/100 km alatti volt a fogyasztása, másrészt hamar a világ legkelendőbb egyhengeres kocsijává vált a maga több mint 160 ezres eladásával.
Ezzel a számmal vélhetően a Microlinónál is több mint elégedettek lennének – a hivatalos célkitűzések az idei évre 1500 darabról szólnak, a távlati tervekben pedig évi 10000 jármű szerepel. Viszonyításképpen, a Microlino „súlycsoportjában” lévő riválisok közül a Renault Twizy tekinthető a legsikeresebbnek, amely első évévben (2012) 9 ezer példányban talált gazdára, legjobb esztendejében (2016) pedig csaknem 20 ezret adtak el belőle.
A svájci cég weboldalán egyelőre csak a paletta közepén elhelyezkedő, 10,5 kWh-s akkumulátorral ellátott verzió érhető el. A 177 km-es hatótávot biztosító járműért mintegy 21 ezer svájci frankot (átszámítva nagyjából 8 millió forintot) kell fizetni. Az ígéretek szerint azonban rövidesen rendelhető lesz a korábban említett alapverzió is, forintban kifejezve 6 milliós áron. A hírek szerint Svájc mellett elsőként Németországban és Olaszországban bukkanhatnak fel a Microlinók, de 2023-ban a kontinens egyéb piacaira is bevezetik majd a szűk parkolóhelyekre szabott, elektromos négykerekűt.