Mit tippelsz, átlagosan hány ember ül egy autóban a budapesti forgalomban? Ha mindenki megtette a maga tétjét, akkor eláruljuk: 1,28 – legalább is egy közelmúltbeli, élő felmérés eredménye alapján. Mondani se kell, ez a roppant alacsony szám nemcsak a nagyobb dugók kialakulásához járul hozzá, hanem a magasabb károsanyag-kibocsátáshoz is. Ilyen és ehhez hasonló érdekes statisztikákat lehet találni a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) legfrissebb riportjában.
A fent említett adatot a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Közlekedéstechnológiai és Közlekedésgazdasági Tanszékének hallgatói rögzítették nemrég a főváros XI. kerületében található Kosztolányi Dezső téren, miután több mint 4200 személygépkocsi utasait számolták össze. Az igazán sokatmondó az, hogy az áthaladó autók 76%-ában, azaz bő háromnegyedében mindössze egyvalaki foglalt helyet – reméljük, többnyire a sofőrülésen.
A kocsik 21%-ában ketten ültek, a három és négyfős társaságok pedig már igazi ritkaságnak számítottak a maguk 2, illetve 1%-ával. Ezek alapján a bevezetőben szereplő 1,28-as átlagot meglepőnek épp nem nevezhetjük, lehangolónak annál inkább. Gyorsan tegyük azért hozzá, hogy másutt sem nagyságrendekkel jobb a helyzet: az Európai Unióban az utolsó elérhető összesítés alapján ugyanez az érték 1,7 ember/autó.
Mindez azért is aggasztó, mert kutatások szerint az EU-ban a sokat emlegetett szén-dioxid-kibocsátás mintegy 30%-a a közlekedésből származik, melynek több mint 70%-áért a közúti járműforgalom felel. Márpedig ilyen téren hatalmas spórolást jelentene, ha átlagosan többen lennének egy autóban, és ezzel párhuzamosan kevesebb négykerekű lenne az utakon. Nem véletlen, hogy világszerte számos kezdeményezés létezik, amely arra buzdítja az egymáshoz közel lakókat, hogy ha tehetik, hangolják össze az otthonról a munkába vezető útjukat, hogy legalább egyikük otthon hagyhassa kocsiját. Más kérdés, hogy a Covid és az ajánlott személyes távolságtartás nem igazán tett jót az ilyen, embereket „összehozó” mozgalmaknak.
És ha már járvány: az említett BKK-prezentációban a közúti forgalom pandémia alatti nagyságával kapcsolatban is szerepelnek figyelemre méltó adatok. Ezekből kiderül például, hogy 2019 márciusának elejéhez képest az első hullám idején 59%-ra, a második alatt 71%-ra, a harmadik alatt pedig 83%-ra csökkent a forgalom. Ahogy tehát ment előre az idő, egyre kevésbé látszott meg a vírushelyzet az utakon, ez pedig a jelenre is igaz: a legfrissebb, már a negyedik hullám idejéről származó adatok szerint a forgalom csak 4%-kal esett vissza a pandémiát megelőző szinthez viszonyítva, amit sokan bizonyára nap mint nap tapasztalnak is.